Biogazdálkodás

Biogazdálkodás és hulladékkezelés

A világ egyre inkább ráébred arra, hogy fenntarthatóbb és környezetbarátabb megoldásokat kell találni az élelmiszertermelés és a hulladékkezelés területén. A biogazdálkodás és a hulladékkezelés összekapcsolása olyan új utakat nyit meg, amelyek segítenek csökkenteni a környezeti hatásokat és elősegítik a fenntarthatóságot. Ebben a cikkben felfedezzük, hogyan működhet együtt a biogazdálkodás és a hulladékkezelés, bemutatva azokat a gyakorlati példákat, amelyeket egy átlagos gazdálkodó is könnyen megvalósíthat.

1. Biogazdálkodás és komposztálás:

Az egyik leghatékonyabb módja a biogazdálkodás és a hulladékkezelés összekapcsolásának a komposztálás. A komposztálás során az élelmiszerhulladékot és a kerti hulladékot olyan komposztanyaggá alakítjuk, amely táplálja a talajt és támogatja a növények növekedését. A komposztálás csökkenti a szerves hulladék mennyiségét a szemétlerakókban, és elősegíti a környezetbarát talajmegújítást.1

2. Biogáztermelés és energiahasznosítás:
A biogáztermelés a hulladékkezelés egyik új és ígéretes területe. A szerves hulladék, például az állati trágya és az élelmiszeripari melléktermékek, fermentációja során biogáz keletkezik, amely használható energiává alakítható. Ez az energia felhasználható a gazdaság különböző területein, mint például az áramtermelés, a fűtés vagy az üzemanyag előállítása. 2

3. Körkörös gazdaság és hulladékújrafeldolgozás:

A biogazdálkodás és a hulladékkezelés lehetőséget ad a körkörös gazdaság elveinek alkalmazására. A körkörös gazdaság arra törekszik, hogy a termelést és a fogyasztást úgy alakítsa, hogy a hulladék ne jelentsen problémát, hanem újrahasznosításra kerüljön. Például a zöldség- és gyümölcshulladékokat biogáztermelésre használhatjuk, majd a termelt komposztot visszaforgathatjuk a mezőgazdasági területekre, táplálva a növényeket és csökkentve a vegyi anyagok felhasználását.3

4. Hulladékcsökkentés és fenntartható csomagolás:

A biogazdálkodás és a hulladékkezelés közötti kapcsolatot tovább erősíthetjük a hulladékcsökkentés és a fenntartható csomagolás elveinek alkalmazásával. A helyi termelők és gazdák lehetőséget kapnak arra, hogy a termékeiket környezetbarát, újrahasznosítható vagy lebomló csomagolásba helyezzék. Ez csökkenti a hulladék mennyiségét és támogatja a fenntarthatóbb gazdálkodást.4

5. Ágazati együttműködések és környezettudatos fogyasztás:

A biogazdálkodás és a hulladékkezelés területén az ágazati együttműködések és a környezettudatos fogyasztás kulcsfontosságúak. A gazdálkodók, a hulladékkezelő cégek és a fogyasztók közötti együttműködés lehetővé teszi a hatékonyabb hulladékgyűjtést, a hulladék újrahasznosítását és a fenntarthatóbb élelmiszertermelést.5

Az előző példákban bemutatottakon kívül számos további kutatás és szakirodalom is elérhető a biogazdálkodás és a hulladékkezelés kapcsolatáról. Fontos azonban megemlíteni, hogy az átlagos gazdálkodók számára is megvalósítható példák és technikák megtalálása és alkalmazása elengedhetetlen a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében.

Összefoglalva, a biogazdálkodás és a hulladékkezelés együttes alkalmazása számos előnyt kínál a fenntarthatóság és a környezetvédelem terén. A komposztálás, a biogáztermelés, a körkörös gazdaság, a hulladékcsökkentés és a fenntartható csomagolás, valamint az ágazati együttműködések és a környezettudatos fogyasztás mind olyan területek, ahol a biogazdálkodás és a hulladékkezelés összekapcsolása új utakat nyit a fenntartható mezőgazdaság és hulladékkezelés felé.

Végső soron az átlagos gazdálkodók aktív szerepet játszhatnak ezekben a kezdeményezésekben, például komposztálással, biogáztermeléssel vagy körkörös gazdasági gyakorlatok bevezetésével. A fenntarthatóság elérése érdekében összefogással és az újításokra való nyitottsággal közös erőfeszítéseket tehetünk a biogazdálkodás és a hulladékkezelés területén.


  1. Hivatkozás: Smith, J., & Brown, S. (2012). Composting and its effect on nutrient retention and carbon sequestration in soil. Journal of Environmental Quality, 41(4), 1137-1145. https://doi.org/10.2134/jeq2012.0067 ↩︎
  2. Hivatkozás: Paritosh, K., Kushwaha, S. K., Yadav, M., Pareek, N., Chawade, A., & Vivekanand, V. (2017). Food waste to energy: An overview of sustainable approaches for food waste management and nutrient recycling. Bioresource Technology, 248, 2-12. https://doi.org/10.1016/j.biortech.2017.06.139 ↩︎
  3. Hivatkozás: Ellen MacArthur Foundation. (2019). Towards the Circular Economy: Accelerating the Scale-up Across Global Supply Chains. https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/publications/TCE_Ellen-MacArthur-Foundation_2019.pdf ↩︎
  4. Hivatkozás: Verghese, K., Lewis, H., & Lockrey, S. (2019). Packaging for a Circular Economy: Perspectives on Packaging and Sustainability. Resources, Conservation and Recycling, 151, 104457. https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2019.104457 ↩︎
  5.  Hivatkozás: Geng, Y., Sarkis, J., & Ulgiati, S. (2019). Toward a Circular Economy: Innovations for Sustainable Supply Chain Systems. Resources, Conservation and Recycling, 151,
     104474. https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2019.104474 ↩︎

Az istállótrágya: A fenntartható kertgazdálkodás titkos fegyvere

Az istállótrágya, mint természetes és tápláló anyag, jelentős szerepet játszik a kertgazdálkodásban. Ez az organikus trágyaforrás gazdag tápanyagokban és humuszban, ami hozzájárul a talaj termékenységéhez és növényeink egészségéhez. Ebben a cikkben felfedezzük az istállótrágya kedvező hatásait a kertgazdálkodásban, bemutatjuk az összetételét és az érlelési folyamat szakaszait.

Az istállótrágya összetétele

Az istállótrágya egy értékes trágyafajta, amelyet állatok (például szarvasmarha, ló, kecske) ürülékéből és alomból (például szalma, széna) nyernek. Az istállótrágya összetétele rendkívül gazdag, tartalmazza a növények számára fontos tápanyagokat, mint a nitrogén, foszfor és kálium, valamint mikroelemeket és nyomelemeket is. Ezek a tápanyagok létfontosságúak a növények egészséges növekedéséhez és terméshozamához.

Az istállótrágya érlelése

Az istállótrágya érlelése kritikus fontosságú a használat előtt. Az érlelési folyamat során a trágya átmelegszik és mikrobiológiai aktivitás indul be, amely segít lebontani az anyagokat és elősegíti a tápanyagok elérhetőségét a növények számára. Az érlelési folyamat során különböző szakaszok vannak jelen.

Az első szakasz az istállótrágya összegyűjtése és keverése. Az állati ürülék és az alomanyagok keverése elősegíti a trágya homogenitását és egyenletes tápanyageloszlását. Ez a keverék előkészíti az istállótrágyát az érlelési folyamathoz.

A második szakasz az érlelés időszaka, amikor az istállótrágyát hagyják pihenni és érni. Ebben a folyamatban a trágya hőmérséklete emelkedik, ami lehetővé teszi a mikroorganizmusok aktivitását. A mikroorganizmusok lebontják az anyagokat és átalakítják őket tápanyagokká, amelyek a növények számára könnyen felvehető formában állnak rendelkezésre. Ez az érlelési időszak általában hónapokig tart, és a trágya fokozatosan érik és gazdagodik tápanyagokban.

Az utolsó szakasz az érett istállótrágya felhasználása a kertgazdálkodásban. Az érett istállótrágya könnyen kezelhető és alkalmazható a kertben. Elterjesztése a talajba gazdagítja azt humusszal, amely segít a talaj struktúrájának javításában és a víz- és tápanyagmegtartásban. A trágya hatékonyan táplálja a növényeket, elősegíti a gyökérfejlődést, növeli a terméshozamot és javítja a növények ellenállóképességét a betegségekkel és kártevőkkel szemben.

Több tudományos cikk is megerősíti az istállótrágya pozitív hatásait a talajra és a növényekre. Például Smith és Brown (2012)[1] tanulmányukban kimutatták, hogy az istállótrágya komposztálása pozitív hatással van a talaj tápanyagmegőrzésére és a szénmegkötésre. Izgalmas szempontból vizsgálják a komposztálás hatásait a tápanyagmegőrzésre és a szénkivonásra a talajban. Más kutatások pedig kiemelték az istállótrágya hatékonyságát a talaj szerkezetének javításában és a biológiai sokféleség támogatásában.

Az átlagos gazdálkodók számára is számos lehetőség áll rendelkezésre az istállótrágya felhasználására. Az istállótrágya otthoni komposztálása vagy a közeli gazdaságoktól (pl. háztáji) való beszerzése mind lehetséges megoldások. Az istállótrágya hatékony és fenntartható trágyaforrás, amely segíthet a kerttulajdonosoknak a növényeik egészségének és terméshozamának növelésében, miközben hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz.

Az istállótrágya tehát kiváló lehetőséget kínál a kertgazdálkodók számára a fenntartható trágyázásra és a talaj egészségének fenntartására.

1. Smith, J., & Brown, S. (2012). Composting and its effect on nutrient retention and carbon sequestration in soil. Journal of Environmental Quality, 41(4), 1137-1145.
https://acsess.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2134/jeq2012.0067

Mi az ökológiai gazdálkodás?

A vegyszerek bevezetésével elért eredmények látványa sokakat elragadtatott a mezőgazdaságban. A hozamok robbanásszerűen megnőttek. Kezdetben a talaj egészséges volt. A vegyszeres műtrágyák okozta károk alig voltak észrevehetőek. A kártevők nem alakítottak ki ellenállást a vegyszerekkel szemben. A technológia az egész világon elterjedt, mivel a mezőgazdaság forradalmasításának tartották.

Ugorjunk előre napjainkba, és sokan ismét rácsodálkoznak a biogazdálkodásra. Mindezt azután, hogy megtudták, hogy a hagyományos gazdálkodási módszerek számos problémával járnak, beleértve az olyan egészségügyi betegségeket, mint a rák, a környezetszennyezés, a talaj és a vízminőségének, valamint a háziállatokra gyakorolt hatás.

A biogazdálkodás olyan technika, amely a növények termesztését és az állatok tartását természetes módon végzi. Ez a folyamat biológiai anyagok felhasználásával, a szintetikus anyagok elkerülése mellett a talaj termékenységének és ökológiai egyensúlyának fenntartása érdekében történik, ezáltal minimalizálva a szennyezést és a pazarlást.

Más szóval, a biogazdálkodás olyan gazdálkodási módszer, amely a növények termesztését és ápolását szintetikus alapú műtrágyák és növényvédő szerek használata nélkül foglalja magában. Emellett nem engedélyezett a genetikailag módosított szervezetek használata sem.

Olyan ökológiailag kiegyensúlyozott mezőgazdasági elvekre támaszkodik, mint a vetésforgó, a zöldtrágya, a szerves hulladék, a biológiai kártevőirtás, az ásványi és kőzetadalékok. A biogazdálkodás akkor használ növényvédő szereket és műtrágyákat, ha azok természetesnek tekinthetők, és elkerüli a különböző petrolkémiai műtrágyák és növényvédő szerek használatát.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM), a biogazdálkodási szervezetek 1972-ben alapított nemzetközi szervezete a következőképpen határozza meg a biogazdálkodás célját:

„A biogazdálkodás olyan termelési rendszer, amely fenntartja a talajok, az ökoszisztémák és az emberek egészségét. Az ökológiai folyamatokra, a biológiai sokféleségre és a helyi körülményekhez igazodó körfolyamatokra támaszkodik, nem pedig a káros hatásokkal járó inputanyagok használatára. A biogazdálkodás a hagyományt, az innovációt és a tudományt ötvözi a közös környezet javára, valamint a tisztességes kapcsolatok és a jó életminőség előmozdítása érdekében minden érintett számára…”.

IFOAM

Különbségek az ökológiai és a hagyományos gazdálkodási módszerek között

A hagyományos gazdálkodási módszerekben a magok elvetése előtt a gazdálkodónak kemény vegyszerekkel kell kezelnie vagy permeteznie a földjét, gazdaságát, hogy elpusztítsa a természeteben előforduló esetleges gombabetegségeket. A talajt kőolaj-alapú műtrágyákkal trágyázza. Ezzel szemben a biogazdálkodó a vetés előtt természetes alapú műtrágyák, például trágya, csontliszt vagy kagylótrágya kiszórásával készíti elő és dúsítja a földjét.

A magok elvetése előtt a biogazdálkodó gombaölő és rovarirtó szerekkel áztatja a magokat, hogy távol tartsa a rovarokat és kártevőket. Az öntözővízbe is vegyszert kevernek annak megakadályozására, hogy a rovarok megdézsmálják az elültetett magokat.

Másrészt a biogazdálkodó nem áztatja a magokat semmilyen kémia vegyszeres oldatba, és nem öntözi az újonnan elültetett magokat kémiai vegyszerekkel szennyezett vízzel. Sőt, még a ivóvízzel sem öntöz, amelyet általában klóroznak, hogy elpusztítsák a benne lévő baktériumokat. A természetes esőre hagyatkozik, vagy a száraz hónapok alatt összegyűjti és tárolja az esővizet.

Amikor a magok már kihajtottak, és ideje megszabadulni a gyomoktól, a hagyományos gazdálkodó gyomirtó szerrel irtja ki a gyomokat. A biogazdálkodó nem fog ilyen vegyszereket használni a gyomproblémától való megszabaduláshoz. Ehelyett fizikailag gyomlálja ki a gazdaságot, bár ez nagyon munkaigényes. Még jobb, ha a biogazda gyomégetőt használ a gyomok kiirtására, vagy állatokkal legelteti le azokat.

Ami a fogyasztást illeti, nem kérdéses, hogy aki a hagyományos gazdálkodó termékeit fogyasztja, az a szervezetébe felszívja a növényvédőszer- és gyomirtószer-maradványokat, ami veszélyes betegségek, például rák kialakulásához vezethet. Az emberek megértik, hogy az egészség fontos számukra, ezért ma már rekordszámban vásárolnak biotermékeket.

A biogazdálkodás okai

A bolygó népessége az egekbe szökik, és a világ élelmezése egyre nehezebbé válik. Az életben a fenntartható termesztés és a mindenki számára elérhető élelmiszertermelés az égető szükségszerűség.

A zöld forradalom és a kémiai alapú technológia veszít vonzerejéből, mivel az eredmények csökkennek és a hozamok nem fenntarthatóak. A fosszilis tüzelőanyagokon alapuló vegyi anyagok használata által okozott további negatív hatások a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás.

A táplálkozási döntéseink ellenére a bioélelmiszer a legjobb választás, amit valaha is meghozhatunk, és ez azt jelenti, hogy fel kell karolnunk a biogazdálkodási módszereket. Íme, az okok, amelyek miatt szükségünk van a biogazdálkodási módszerek alkalmazására:

  1. A tápanyagok előnyeinek megismerése
    A biogazdaságokból származó élelmiszerek a hagyományos gazdaságokból származó élelmiszerekhez képest tele vannak tápanyagokkal, például vitaminokkal, enzimekkel, ásványi anyagokkal és egyéb mikrotápanyagokkal. Ennek oka, hogy a biogazdaságokat fenntartható gyakorlatok alkalmazásával kezelik és táplálják. Valójában néhány korábbi kutató összegyűjtötte és tesztelte a biofarmokról és a hagyományos farmokról származó zöldségeket, gyümölcsöket és gabonaféléket egyaránt.
    A következtetés az volt, hogy a biogazdaságokból származó élelmiszerek sokkal több tápanyagot tartalmaznak, mint a kereskedelmi vagy hagyományos gazdaságokból származó termékek. A tanulmány tovább ment, hogy alátámassza, hogy öt adag ilyen, biogazdaságokból származó gyümölcs és zöldség elegendő C-vitamin-mennyiséget biztosított.
  2. Kerülje a GMO-kat
    A statisztikák azt mutatják, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek (GMO-k) valóban ijesztő ütemben szennyezik a természetes élelmiszerforrásokat, és olyan súlyos hatásokat fejtenek ki, amelyeket fel sem tudunk fogni. Ami miatt nagy veszélyt jelentenek, az az, hogy még csak nem is címkézik őket. Tehát a GMO-k súlyos hatásainak enyhítésére az egyetlen mód, ha ragaszkodunk a valódi forrásokból származó bioélelmiszerekhez.
  3. Természetes és jobb íz
    Azok, akik kóstoltak már biogazdálkodásból származó élelmiszereket, tanúsíthatják, hogy azok íze természetesebb és jobb. A természetes és zamatosabb íz a kiegyensúlyozott és táplált talajból ered. A biogazdálkodók mindig a minőséget helyezik előtérbe a mennyiséggel szemben.
  1. A mezőgazdasági termelés közvetlen támogatása
    A biogazdálkodóktól származó élelmiszerek vásárlása biztos befektetés a költséghatékony jövőbe. A hagyományos gazdálkodási módszerek az elmúlt években nagy támogatásokat és adócsökkentéseket élveztek a legtöbb kormánytól. Ez a kereskedelmi forgalomban előállított élelmiszerek elterjedéséhez vezetett, amelyek olyan veszélyes betegségeket szaporítottak, mint a rák.

    Itt az ideje, hogy a kormányok befektessenek a biogazdálkodási technológiákba, hogy enyhítsék ezeket a problémákat és biztosítsák a jövőt. Minden azzal kezdődik, hogy Ön ismert bioforrásokból származó élelmiszereket vásárol.
  1. A mezőgazdasági sokszínűség megőrzése
    Manapság normális dolog kihalófélben lévő fajokról szóló híreket hallani, és ez komoly aggodalomra ad okot. Csak az elmúlt évszázadban megközelítőleg a mezőgazdasági növények sokféleségének 75 százaléka pusztult ki. A mezőgazdaság egyetlen formája felé való elhajlás a katasztrófa receptje a jövőre nézve. Klasszikus példa erre a burgonya. A piacon különböző fajták voltak kaphatók. Ma már csak egyetlen burgonyafajta dominál.

    Ez veszélyes helyzet, mert ha a kártevők kiirtják a ma még elérhető burgonyafajtát, akkor többé nem lesz burgonyánk. Ezért van szükségünk olyan biogazdálkodási módszerekre, amelyek betegség- és kártevő-ellenálló növényeket termesztenek, hogy garantáljuk a fenntartható jövőt.
  1. Az állati termékekben lévő antibiotikumok, gyógyszerek és hormonok megelőzése érdekében
    A kereskedelmi forgalomban kapható tejtermékek és húsok rendkívül érzékenyek a veszélyes anyagokkal való szennyeződésre. Egy amerikai folyóiratban megjelent statisztika szerint a lakosság által fogyasztott vegyi anyagok több mint 90%-a a hússzövetből és a tejtermékekből származik.

    A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) jelentése szerint a lakosság által fogyasztott növényvédő szerek túlnyomó többsége baromfiból, húsból, tojásból, halból és tejtermékből származik, mivel az ezeket a termékeket előállító állatok és madarak az élelmiszerlánc csúcsán állnak.

    Ez azt jelenti, hogy vegyi anyagokkal és toxinokkal terhelt élelmiszerekkel etetik őket. A gyógyszereket, antibiotikumokat és növekedési hormonokat is befecskendezik ezekbe az állatokba, és így közvetlenül átkerülnek a hús- és tejtermékekbe. A tenyésztett halakhoz, marhahúshoz és tejtermékekhez adott hormonpótlás nagyban hozzájárul a vegyi anyagok beviteléhez. Ezek a vegyi anyagok csak a serdülőkor kezdetén rengeteg komplikációval járnak, mint például genetikai problémák, rákkockázat, daganatnövekedés és egyéb komplikációk.

A biogazdálkodás fő jellemzői

  1. A talajminőség védelme szerves anyagok felhasználásával és a biológiai aktivitás ösztönzése
  2. A növények tápanyagellátása közvetve a talajban élő mikroorganizmusok segítségével.
  3. Nitrogénmegkötés a talajban hüvelyesek segítségével
  4. Gyom- és kártevőirtás olyan módszerekkel, mint a vetésforgó, biológiai sokféleség, természetes ragadozók, szerves trágya és megfelelő kémiai, termikus és biológiai beavatkozás.
  5. Állattenyésztés, gondoskodás az elhelyezésről, a takarmányozásról, az egészségről, a tenyésztésről és a tenyésztésről.
  6. A tágabb környezet gondozása, a természetes élőhelyek és a vadon élő állatok megőrzése.

A biogazdálkodás négy alapelve

1. Az egészség elve

Az ökológiai mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia a talaj, a növények, az állatok, az emberek és a Föld egészségéhez és jólétéhez. Ez a szellemi, fizikai, ökológiai és társadalmi jólét fenntartását jelenti. Például szennyezés- és vegyszermentes, tápláló élelmiszereket biztosít az emberek számára.

2. A méltányosság elve

A méltányosság a közös bolygó méltányosságának és igazságosságának fenntartásában nyilvánul meg mind az emberek, mind a többi élőlény között. A biogazdálkodás jó életminőséget biztosít és segít a szegénység csökkentésében. A természeti erőforrásokat körültekintően kell felhasználni és megőrizni a jövő nemzedékek számára.

3. Az ökológiai egyensúly elve

A biogazdálkodást az élő ökológiai rendszerek mintájára kell kialakítani. A biogazdálkodási módszereknek illeszkedniük kell a természet ökológiai egyensúlyaihoz és ciklusaihoz.

4. A gondoskodás elve

A biogazdálkodást körültekintően és felelősségteljesen kell gyakorolni, hogy a jelenlegi és a jövő nemzedékek, valamint a környezet javát szolgálja.

A modern és hagyományos mezőgazdasági módszerekkel szemben a biogazdálkodás nem függ a szintetikus vegyszerektől. Természetes, biológiai módszereket használ a talaj termékenységének növelésére, például a növények táplálkozását fokozó mikrobális tevékenységet.

Másodszor, a biogazdálkodásban alkalmazott többszöri termesztés növeli a biológiai sokféleséget, ami fokozza a termelékenységet és az ellenálló képességet, és hozzájárul az egészséges gazdálkodási rendszerhez. A hagyományos gazdálkodási rendszerekben a talaj termékenységét tönkretevő monokultúrás termesztést alkalmaznak.

Miért nem fenntartható a modern mezőgazdaság?

  1. A talaj termékenységének csökkenése a vegyszeres műtrágyák túlzott használata és a vetésforgó hiánya miatt.
  2. Az esőzések során lefolyó nitrátok szennyezik a vízkészleteket.
  3. A talajerózió a mélyszántás és a heves esőzések miatt.
  4. Nagyobb üzemanyagigény a földműveléshez.
  5. Mérgező biológia permetszerek használata a kártevők és gyomok megfékezésére.
  6. Az állatokkal szembeni kegyetlenség a tartásuk, etetésük, tenyésztésük és levágásuk során.
  7. A biológiai sokféleség csökkenése a monokultúra miatt.
  8. Az őshonos állatok és növények teret veszítenek az egzotikus fajokkal és hibridekkel szemben.

Az organikusan termesztett élelmiszerek és mezőgazdasági termékek előnyei

1. Jobb táplálkozás

A hosszabb ideig hagyományos módon termesztett élelmiszerekhez képest a bioélelmiszerek sokkal gazdagabbak tápanyagokban. Egy élelmiszer tápértékét az ásványi anyag- és vitamintartalma határozza meg. A biogazdálkodás növeli a talaj tápanyagtartalmát, ami átadódik a növényeknek és az állatoknak.

2. Segít egészségünk megőrzésében

A bioélelmiszerek nem tartalmaznak vegyi anyagokat. Ennek oka, hogy a biogazdák az élelmiszer-termelési folyamat egyetlen szakaszában sem használnak vegyszereket, mint kereskedelmi társaik. A biogazdák olyan természetes gazdálkodási technikákat alkalmaznak, amelyek nem károsítják az embert és a környezetet. Ezek az élelmiszerek távol tartják az olyan veszélyes betegségeket, mint a rák és a cukorbetegség.

3. Méregmentes

A biogazdálkodás nem használ mérgező vegyszereket, növényvédő szereket és gyomirtókat. Tanulmányok azt mutatják, hogy a hagyományos mezőgazdaságban használt mérgező anyagokkal táplálkozó lakosság nagy része olyan betegségek áldozata lett, mint a rák. Mivel a biogazdálkodás elkerüli ezeket a mérgeket, csökkenti a betegségeket és az ezek okozta megbetegedéseket.

4. A bioélelmiszerek nagymértékben ellenőrzöttek

Ahhoz, hogy bármely termék bioélelmiszernek minősüljön, minőségi ellenőrzéseken kell átesnie, és az előállítási folyamatot szigorúan meg kell vizsgálni. Ugyanez a szabály vonatkozik a nemzetközi piacokra is. Ez nagy győzelem a fogyasztók számára, mert valódi bioélelmiszereket kapnak. Ezek a minőségi ellenőrzések és vizsgálatok kiszűrik azokat a sarlatánokat, akik a bioélelmiszer címkét akarják kihasználni, és helyette kereskedelmi úton előállított élelmiszereket szállítanak.

5. Alacsonyabb árak

Nagy tévhit, hogy a bioélelmiszerek viszonylag drágák. Az igazság az, hogy valójában olcsóbbak, mert nem kell drága növényvédő szereket, rovarirtókat és gyomirtókat alkalmazni. Valójában a bioélelmiszereket közvetlenül a forrásból lehet beszerezni igazán kedvező áron. A fogyasztónak azonban drágábban adják még, mert nincs elegendő és nagy rá a kereslet.

6. Fokozott íz

Az élelmiszer minőségét az íze is meghatározza. A bioélelmiszerek gyakran jobb ízűek, mint más élelmiszerek. A biotermesztett gyümölcsök és zöldségek cukortartalma extra ízt ad nekik. A gyümölcsök és zöldségek minősége a Brix-analízis segítségével mérhető.

7. A biogazdálkodási módszerek környezetbarátok

A kereskedelmi gazdaságokban az alkalmazott vegyszerek beszivárognak a talajba, és súlyosan szennyezik azt és a közeli vízforrásokat. A növényvilágot, az állatokat és az embereket egyaránt érinti ez a jelenség. A biogazdálkodás nem alkalmazza ezeket a durva vegyszereket, így; a környezet védett marad.

8. Hosszabb eltarthatóság

A biotermesztésű növények sejtstruktúrája nagyobb anyagcsere- és szerkezeti integritással rendelkezik, mint a hagyományos növényeké. Ez lehetővé teszi a bioélelmiszerek hosszabb ideig történő tárolását.

A biogazdálkodás előnyben részesül, mivel nem mérgező módon küzd a kártevők és a gyomok ellen, kevesebb ráfordítással jár a termesztés, és megőrzi az ökológiai egyensúlyt, miközben elősegíti a biológiai sokféleséget és a környezet védelmét.

Szerző: Susan Miller
Forrás: conserve-energy-future.com